A Kulturáért és Turizmusért Társulás a Budapesti Demográfiai Fórumán
Kissé borúsan induló napon került megrendezésre az V. Budapesti Demográfiai Csúcs Családi napja a Városligetben, szeptember 16-án, melyet Novák Katalin köztársasági elnökasszony nyitott meg a gyereknek szóló motoros versennyel. S útját a Vajdahunyad vára udvarán folytatta.
Ahová belépve egy valódi, fergeteges kavalkádba kerültek a látogatók. Koncertek, bábelőadások kézművesművesfoglalkozás, gyerekjátékok mind különleges élményeket biztosítottak kicsik és nagyok számára.
A számos kitelepült rendezvénysátorban családszervezetek és kulturális intézmények várták programokkal a családokat.
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, mintegy 95 szervezetet tömörítő ernyőszervezetként működik öt országban, a magyar családok szülőföldön való megmaradásában vállalva óriási szerepet.
Ezt a sokszínűséget jelenítették meg rendezvénysátrukban is, ahol Dán él Sándor erdélyi agyagosmesterrel próbáhatták ki a gyerekek mesterséget. A Felvidék népi hagyományait a búcsi Népviseletes Babamúzeum babacsaládjain bemutatott gyönyörű viseleteken tekinthették meg az érdeklődők.
Forrás: https://www.kcssz.hu/
Mindennapi kenyerünk
Kulturáért és Turizmusért Társulás 2023. augusztus 18-20. között Családbarát találkozót szervezett a kárpátaljai-beregszászi és a búcsi családokkal.
Az érkezés helyszínéről, az esztergomi vasútállomásról a társulás képviselője, Mészáros Éva és Búcs Község polgármestere Karkó János szállította a vendégeket Búcsra.
A Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házában a búcsi nagycsaládosok csoportja a főszponzor Puskás Attila vezetésével az Attila étterem disznótoros hidegtálaival és Kiss Erzsébet napocska formájú fonott kalácsaival valamint saját készítésű csipke terítőivel fogadta a Beregszászról érkező két családot, akik találkozhattak a családfőkkel, mivel a Magyarországon dolgozó édesapák az ismert háborús okok miatt nem látogathatnak haza.
A szombati program tóparti reggeli halászattal kezdődött, amit Puskás Attila közbenjárával sikerült beiktatni. Majd Búcs község nevezetességeinek megtekintése következett Vándor-láss címen, amit Molnár Zsuzsanna és Szobi Eszter vezetett.
Az augusztus 20.-i ünnepség a katolikus templomban kezdődött, ahol minden résztvevő magyar szalaggal átkötött, megszentelt friss cipót kapott, amit a magyarországi Zámoly testvértelepülés küldöttsége ajándékozott. A megemlékezés milleneumi Emlékparkban folytatódott, ahol megkoszorúzták Szent István szobrát.
Este a Felvidéki Rockszínház István a király 2000-ben bemutatott előadásáról készült felvétel nézte meg a nagyszámú közönség a Villa Bulcsu Faluház parkjában, melyet Karkó Henrietta rendezett és visszatekintő beszédet mondott a 23 évvel ezelőtti bemutatóról.
A Mindennapi kenyerünk – együtt a család emlékezetes együttlét volt.
Forrás: https://www.kcssz.hu/
Csodálatos embereket – két családot – láttunk vendégül péntektől vasárnapig a társulás nevében. „Együtt” volt a család. Otthonuk Beregszász… „Mi egy vérből valók vagyunk”
Fonyódligeten táboroznak a Családlánc határon túli tagszervezeteinek gyerekei
Forrás: felvidék.ma Írta: HA -2016.05.24.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által meghirdetett 2016-os Erzsébet-tábor immár hagyományosan a külhoni gyermekek számára is biztosít tartalmas pihenési lehetőséget. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Családlánc mintegy hetvenöt tagszervezetének gyerekei közül kétszáz határon túli gyerek vehet részt az Erzsébet Táborban, 2016. július 16. és 22. között Fonyódligeten.
Újdonság, hogy a kárpátaljai résztvevőknek külön létszámot állapított meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kétszáz férőhelyből így ötven-ötven az erdélyi, illetve a felvidéki és száz a délvidéki tagszervezetek gyermekeit illeti meg, azzal a meghatározással, hogy Délvidékről ötven gyereket kimondottan a szórványban élő, rászoruló családokból kell, hogy kiválasszanak a tagszervezetek.
Magyarország kormánya 2012-ben indította el ezt a szociális programot. A kedvezményes üdülési rendszerben kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekekre, a nagycsaládosokra, a fogyatékkal élőkre és a nyugdíjasokra.
A fonyódligeti tábor közkedvelt a gyerekek körében, mert közvetlenül a Balaton partján fekszik. Az 1,3 kilométer hosszan húzódó szabad strandon pedig vízimentő-szolgálat működik. A kikapcsolódást segíti, hogy a táborhoz saját sportpályák, többek között tenisz, kézilabda, kosárlabda, strandröplabda és focipályák is tartoznak. A táborozók részére sporteszközöket ugyancsak lehet kölcsönözni. A szervezők vetélkedőkkel, csapatversenyekkel teszik még hangulatosabbá a közel ezerkétszáz gyerek balatoni nyaralását.
A Felvidékről a Szövetség a Közös Célokért koordináló munkájának köszönhetően több tagszervezetből választották ki a 8 és 15. életévüket betöltött jelentkezőket.
Az öt kísérővel utazó ötven felvidéki gyerek a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület, a Keresztény Ifjúsági Közösségek, a Kuckó polgári társulás, a Búcsi Babamúzeum, a VITA HUMANA, a Szövetség a Közös Célokért, a Pro LE-TI polgári társulás és a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás küldötteiként érkeznek majd a Balaton-parti üdülőhelyre.
Fiatalok képzése a családi életre
Fiatalok részvételével kezdődött el a Csappj bele! család és párkapcsolat segítő programsorozat.
Forrás: felvidék.ma Írta: Hideghéthy Andrea – 2016.10.06.
Komáromban, október 5-én, a Révkomáromi Selye János Gimnáziumban vette kezdetét az a programsorozat, amelyet a párkapcsolati harmónia megteremtésének elsajátítása céljából indítottak el a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez és a Családlánchoz csatlakozott felvidéki szervezetek fiatalok, szülők és nagyszülők részére.
Az első foglalkozáson tizennégy harmadik osztályos gimnáziumi tanuló vett részt. A szervezők azért tartották fontosnak a fiatalok bevonását a család és párkapcsolat segítő programba, mert a felvidéki ifjúság körében végzett kutatások azt mutatják, hogy 90 százalékuk nem tud megnevezni a környezetéből olyan házasságot, amely pozitív példa lenne a számukra.
A házasság az alapvető szándék szerint egy életre köttetik, és abban minden családtag szeretetben, biztonságban szeretne élni. Amennyiben a fiataloknak nem ez a „házasságélményük”, akkor a tapasztalat szerint a legtöbb esetben más együttélési formák felé fordulnak. Ez a folyamat viszont önmagukra és a társadalomra nézve egyaránt káros következményekkel jár. A program életre hívói fontosnak tartják, hogy ilyen képzésekkel segítsenek ezt a tendenciát megváltoztatni.
Süll Tamás, ifjúsági és egyetemi tanácsadóval a tréning vezetőjével a program elindításakor beszélgettünk:
Milyen tematika szerint építi fel a programsorozatot?
Mivel nagyon meghatározó az önismeretünk és önértékelésünk, ezért ebből indulunk ki. Majd az örökzöld – szerelem és párválasztás témáját boncolgatjuk. Harmadik témánk a nemi élet és az azzal járó felelősségünk. A negyedik egy kitekintés a felnőtté válás szakaszára és az ahhoz kapcsolódó fontos célok kitűzései. Az utolsó témánk az elköteleződés és a házasság, a családalapítás lesz.
Mi a jelenlegi foglalkozás programja?
Ma sokat játszunk majd, és úgy próbáljuk megközelíteni az önismereti témát, hogy a fiatalok személyesen eljussanak az igazi énjük közelébe, és mindazt, ami a sajátjuk, helyesen tudják értékelni.
A programban Ön, mint párkapcsolati tanácsadó, Ujpál Emőke, mint tanácsadó szakpszichológus vesz részt. Mi a tanácsadó feladata a foglalkozásokon?
Szakmailag felépíteni a folyamatokat úgy, hogy a résztvevők személyes jelenléte kellő helyet kapjon abban, hogy mi is lesz a végkimenetele a tréningnek. Jelen lenni, támogatni, segíteni, bizalmat kiépíteni, hogy akár máskor is, a tréningtől függetlenül merjenek segítséget kérni.
Mi a pszichológus feladata?
Hasonló, mint a tréneré, de a pszichológus rendelkezik még azokkal az ismeretekkel is, amelyek a tréningek kiértékelésénél sokat számítanak.
Milyen eredményt várnak a program végeztével?
Azt várom, hogy a fiatalok sokkal tudatosabban és határozottabban tudjanak hozzáállni saját életük nagy kérdéseihez, és ha azok felmerülnek, ne engedjék a folyamatokat szabadon, hanem legyenek tudatosan jelen abban, ami történik velük. Lássanak esélyt rá, hogy ők boldogok lehetnek, de azt is, hogy milyen sokszor elvétik az emberek a lehetőségeket! Bár nem jó egyedül lenni, de párban, társsal valójában sokszor nehezebb. Ezt a nehezebbet szeretnénk könnyebbé, szebbé, vállalhatóvá tenni, hogy stabilabb családok jöjjenek létre.
A programsorozat következő állomása Búcson, 2016. október 21-én, 18.00 órától lesz a Katona Mihály Alapiskolában.
Családban élni és magyarnak maradni a szülőföldön című konferencia a Felsőházi teremben
Forrás: felvidék.ma Írta: Hideghéthy Andrea – 2017.02.18.
A család ereje mellett a földhöz való ragaszkodás értékét is meg kellene változtatni – mondta Őry Péter azon a konferencián, amelyet a Felsőházban szerveztek meg a Házasság Hete alkalmából.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke kifejtette, hogy nincsen tehetségtelen ember, gyerek, csak tehetségtelen politika van, amely nem képes olyan helyzetet teremteni, ahol nincs lehetőség ezt kibontakoztatni. A szülők, a politika feladata, hogy sikerélményt adjon.
Pataki János, a KCSSZ elnöke elmondta, azért terveztük ezt a konferenciát, hogy megismerjük egymás problémáit, hogy közös megoldásokat tudjunk találni a nagycsaládok életben tartására.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Magyarország családpolitikai eredményeit, feladatait és terveit foglalta össze.
Mindannyian tehetünk azért, hogy a demográfiai mutatók megváltozzanak. A változás már elindult, a tendenciák javulása statisztikailag kimutatható. A magyar nemzet már ettől súlyosabb gondokat is megoldott, ezért bízunk benne, hogy ezt a kihívást, a népesség csökkenését is meg tudjuk változtatni.
A Házasság hetében az államtitkár asszony a házasságkötések adataira irányította a figyelmet. 1990-től drasztikusan csökkentek a házassági mutatók, majd 2010-től megfordult ez a folyamat. Ma már trendi a házasságkötés, a legfrissebb adatok szerint 2015-ben 11 hónap alatt több házasságot kötöttek, mint az előző év 12 hónapja alatt. Mindemellett nagyon pozitív változás, hogy csökkent a válások száma is.
A házasság nem ment ki a divatból. A kárpát-medencei fiatalok reprezentatív felmérése szerint kívánatos a házasság intézménye a fiatalok között.
Az EMMI és a Nemzetpolitikai Államtitkárság indított egy Kárpát-medencei bölcsőde és óvodai programot. Ez azért fontos, mert azt a korcsoportot célozza meg, amely legelőször lép kapcsolatba a közösséggel, tehát lényeges, hogy milyen nyelven, milyen képességgel szólítják meg a pici gyerekeket. Fontos cél, hogy a gyerekek minél korábban találkozzanak magyarságukkal közösségi szinten is.
Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányzati intézkedéseket ismertette, amelyeket a magyarság kárpát-medencei megmaradásának érdekében dolgoztak ki.
A családalapítás a legjelentősebb küldetés, amit a nemzet megmaradásáért tehetünk. Az identitás megtartásában a családok teszik a legfontosabb munkát. Ezért a kormányzat döntő programokat indított el, hogy ebben segítsék a határon túli közösségeket.
2010-től két komoly feladat állt a kormányzat előtt. Az egyik a közjogi egység megteremtése, amelynek eredménye, hogy ma már 820 000-en váltak a külhoni magyarságból állampolgárrá. Céljuk, hogy a Szülőföldön magyarul programmal segítsék az anyanyelvi oktatást. Ezt minden szinten szeretné a magyar kormány megvalósítani. A Kárpát-medencei bölcsőde és óvodai programot a felvidéki partnerszervezetekkel szeretnék életre hívni és kibővíteni, olyan intézmények hálózatát létrehozva, amely megteremti a magyar nyelvű bölcsődei és óvodai szolgáltatást. A Petőfi Sándor programmal segítik a szórvány közösségeket, ezzel az identitás megőrzéséért végzett munkát támogatják.
Meghirdették a Külhoni magyar családi vállalkozások tematikus évét is képzésekkel és anyagiakkal segítve a szülőföldön való megmaradást.
A magyar kisebbség helyzete és megmaradásának lehetőségei a Kárpát-medencében
Bíró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke arra az értékre mutatott rá, amely igazolja, hogy Székelyföldön erős köteléket jelent a család. A modern kor vívmányai viszont erősen kikezdik ezt a családmodellt. Van személyes kötődése a nagycsaládos szervezetekkel, mert harmadik gyermeke megszületése után közvetlenül is megismerte a civil szférának a családok életében betöltött szerepét. Ha a családok sérülnek, akkor az egész közösség sérül. Ez az alapelv a polgári párt családpolitikájában is szerepel.
A családszervezetek stratégiai alapelve a köztudatba bevinni a család, a gyermekvállalás értékeit. A közvélemény, a gyerekvállalásról való meggyőződés megváltoztatása a célja a civil szférának. A rávilágított okokból kifolyólag a család szövetsége az identitást is erősíti. A családszervezetek feladata, hogy megnyugtató érzést vigyenek a családok életébe, a politikusok feladata, hogy biztosítsák a körülményeket, támogassák azokat, akik gyerekeket vállalnak.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője nagycsaládos családapaként volt jelen. Véleménye szerint a családbarát politika, amit Magyarországon folytatnak, példaértékű lehet a többi kormányzat előtt is. Romániában nemcsak az anyagi támogatási rendszer javítását szeretnék elérni, hanem azt is, hogy valódi családpolitikai intézkedések valósuljanak meg.
Jogi, gazdasági és kisebbségi biztonság szükséges a családi élet megteremtéséhez. Ezek a jogok pedig nincsenek biztosítva. Bár a magyarországi nemzetpolitikai intézkedések sokat segítenek a gazdasági biztonság megalapozásában.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a nemzeti megmaradás legfontosabb területeiről beszélt Vajdaság viszonylatában.
A demográfiai csökkenés nemcsak a magyarokat érinti, hanem a szerbeket is. A Szerbiában élő nemzeti kisebbségeknél viszont sokkal hátrányosabb ez a mutató. Másik jelentős probléma, hogy évi szinten 2004-13 között 26.000 ember vándorolt el szerbiai viszonylatban. Vajdaság autonóm tartományában 42, magyar viszonylatban pedig 45 év az átlagéletkor.
Alapfeltételként jelölték meg, hogy otthon tartsák a magyarokat, valamint, hogy a vajdasági magyarságnak legyen egy olyan képviselete, amely az elképzeléseiket törvényi szintre tudja emelni. A Vajdasági Magyar Szövetség ennek jegyében igyekszik alapelveit érvényesíteni. Kisebbségi akciótervet állítottak össze, amelyet a kormányzatnak figyelembe kell venni, különösen, hogy elismerjék a kollektív jogokat. Ösztöndíj rendszert dolgoztak ki, hogy a fiatalok ne hagyják el szülőföldjüket, így versenyképessé tették az otthoni továbbtanulást. Az Európa Kollégiumban fogadják a vajdasági egyetemistákat. Ezeket az intézkedéseket Magyarország kormánya jelentősen támogatja.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy milyen helyzetben van a felvidéki magyar közösség, milyen kihívások, megoldási lehetőségek segítenék a megmaradásunkat. Feltette a kérdést, miért és milyen mértékben fogyunk? Vajon az asszimilációt meglehet-e fordítani?
Dél-Tirol példáját ismertette az OT elnöke a konferencia résztvevőivel. Az önigazgatásukkal tudták megalapozni azt a gazdasági helyzetet, ami a megmaradásukat pozitív irányba fordította. Különbséget tudunk-e tenni önmagunk meghatározásában, miszerint tömbben, szórványban vagy peremen él-e magyarság a Felvidéken. A déli régiókban a gazdasági tevékenység a legrosszabb, éppen ott, ahol a magyarság él. Ahol 70%-os arányú a munkanélküliség, vajon a fiatalok hogyan tudnának családot alapítani?
A szlovák kormányzat az állami beruházások területén fehér foltokat hagyott a magyarlakta járásokban. A gazdasági kérdések azonban meghatározzák a magyarság jövőjét. Két intézkedést dolgoztak ki, az egyik a Baross Gábor terv, illetve az Önigazgatási terv.
A családpolitikai támogató rendszer Szlovákiában a harmadik gyermekig történik. A gyermekágyi segély mértéke alapján azt mondhatjuk, hogy az állam a negyedik gyermek vállalását már nem támogatja. A lakástámogatás mértéke nagymértékben meghatározza a gyermekvállalási hajlandóságot is.
A magyar közösség életében jelentős változások történtek. A középkorúak, illetve a fiatalok gondolkozásában az a negatív minta érvényesül, hogy a földet, a megszerzett és öröklött értéket eladják. A család ereje mellett a földhöz való ragaszkodás értékét is meg kellene változtatni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő elmondta, hogy Kárpátalján 150.000 magyar él. Olyan sok válság érte az ott élőket, hogy volt idő mikor helyi szinteken a magyar iskolarendszer fennmaradásáért keményen küzdöttek, így sikerült új alapokra helyezni az oktatást. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a kárpátaljai magyarság megmaradását.
A gazdasági helyzet miatt a lakosság elvándorlása nagyarányú, külföldön teremtik meg a család ellátását. Az ukrán kormányzat ezt felhasználja, hogy szűkítse a magyar nyelv iskolai, közigazgatási gyakorlását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség viszont mindent megtesz, hogy az alkotmányellenes intézkedéseket megakadályozzák. Jövőbe mutató, hogy a magyarországi gazdaságfejlesztési program a nehézségek ellenére nagy érdeklődésre tett szert. A támogatások megerősítették a vállalkozási szektort, ami jelentős javulást hozott a családok életében is. Ez ad egy tartást, amely megakadályozza a közösség összeroppanását.
Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Monika, a Házasság hete idei arcai jubiláló házaspárokat köszöntöttek.
A délelőtt folyamán gyermekprogramokat szerveztek óvodáskorú, alsó tagozatos, felső tagozatos, valamint középiskolás gyermekek számára. A gyerekek Mesemaratonon vettek részt Fábián Évával, hangszerbemutatón Túri Andrással és zenésztársaival, táncokat gyakoroltak a Tébláb táncegyüttessel, valamint kézműves foglalkozás is volt, és a Szent Korona megtekintésére szintén lehetőség nyílt, továbbá Országházi sétán és látogatáson voltak az Országgyűlési Őrségnél. Interaktív önismereti foglalkozást vezetett Beke Csilla mentálhigiénés szakember, valamint a Réz házaspár. Keresztes Ilona a Kossuth Rádió munkatársaival pedig beszélgetést folytatott a családról, a jövőről a fiatalokkal.
Felső–gömöri és Duna menti családok találkoztak Ardóban
A Duna mentéről érkezett gyerekek élőben találkozhattak azzal, amiről eddig csak daloltak…
Forrás: felvidék.ma Írta: Beke Beáta – 2016.10.23.
A Kárpát–medencei Családok Szövetségének köszönhetően a Búcsi Népviseletes Babamúzeum és a Pro Le-Ti polgári társulás október 22-én közös rendezvényt valósított meg. A találkozónak a pelsőci régió kis községe, Ardó adott otthont.
A Pro Le-Ti polgári társulás a családokkal való foglalkozást, a családok közösségi együttlétét és összefogását, valamint a házasság és a család értékének népszerűsítését tűzte ki céljául a pelsőci régióban. Ardóban második alkalommal szervezték meg rendezvényüket. Hasonlóan a beretkei eseményükhöz, a szülőkre előadás, a gyerekekre pedig kézműves foglalkozás várt.
Barkai Rózsika, a szomszéd községből, Kecsőből látogatott el a rendezvényre. A programmal kapcsolatosan a Felvidék.ma-nak elmondta: „Háromgyermekes anyukaként tizenhárom éve fáradozok, fáradozunk a tanító nénikkel együttműködve különféle szavaló-, próza-, mese- és énekversenyek, valamint egyéb rendezvények szervezésén, hogy felhívjuk a figyelmet, „Kell egy hely”, ahol a gyermekeink bemutathatják és ugyanakkor megismertethetik mindenkivel a mi hagyományainkat, értékeinket, és mi is megismerhetjük más régiók hagyományait és értékeit. Ezért voltam kíváncsi a Duna menti nagycsaládosokra is.”
A Búcsról és környékéről érkező családokat, és a Kultúráért és Turizmusért Polgári Társulás tagjait Fábián Dániel, Ardó Község polgármestere fogadta, majd bemutatta lakóhelyüket.
Henzel György, a búcsi Katona Mihály Alapiskola tanára elmondása szerint fia, a falu megtekintése közben közölte, hogy itt szeretne lakni. „Nekünk nagyon tetszett a község. Leginkább a kis ékszerdoboz, a templomocska. Élőben találkoztak a gyerekek azzal, amivel eddig csak énekben, dalban. A tájházban konkrétan egy faragószéket csodálhattunk meg. A gyerekek futottak utánam, hogy tanító bácsi, itt van a faragószék, amiről énekelünk. Nagy élmény volt számomra látni az ő örömüket ” – tudtuk meg a gyermekek oktatójától.
A program következő részében a Búcsi Népviseletes Babamúzeum népviseletes babái kerültek kiállításra, valamint a helyi gyerekek Dénes György csúfolói által mutatták be a régió falvait. A búcsi iskolát látogató gyerekek a gömöriek számára az éneklés és néptánc által engedtek bepillantást régiójuk, a Duna mente hagyományaiba. A kölcsönös bemutatkozás után a gyermekek Fábián Erika vezetésével kézműves foglalkozáson vettek részt, ezalatt a szülők Tömöl Gabriella karnagy „A zene fontossága a gyereknevelésben” című előadását hallgatták meg.
A búcsi nagycsaládosok a kétnapos tanulmányút során Szklabonyán Mikszáth Kálmán szülőházát tekintették meg, múzeumpedagógia foglalkozáson vettek részt, Óbáston bemutatták a népviseletes babacsaládokat, majd az Aggteleki Nemzeti Parkba és Ardóba látogattak el – tudtuk meg Kerekes Szobi Esztertől, a Kultúráért és Turizmusért Polgári Társulás vezetőjétől.
Családlánc tagszervezeteinek vezetőivel Dunaszerdahelyen január 30-án…
